• Üdvözöljük
  • Műszaki vizsga akár 30 perc alatt,19.990.-F-tól!
  • A vizsgáztatás alatt vendégünk egy kávéra,

Műszaki vizsga akár 30 perc alatt, 19.990,-Ft-tól!

A vizsgáztatás alatt vendégünk egy kávéra, és kávézás közben kedvére böngészhet az interneten.

Itt a befizetés ideje

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint másfélmillió gépjármű-tulajdonos évfordulója esik még egybe a naptári évvel.
Aki közülük nem fizette be a biztosítási díjat és balesetet okoz, helyette március 1-ig térít a biztosító, azt követően azonban már nem.

A közlemény idézi Papp Lajost, az FBAMSZ gépjárműszekciójának elnökét, aki jelezte: ha az ügyfél a fedezetlenség időszakában esetleg kárt okoz, akkor neki kell állnia a személyi sérülés esetén akár több tízmilliós kártérítést is.

A nem fizető autóst szigorúan büntetik a jogszabályok. Felmondják a szerződését, és visszamenőleg, a nem fizetett időszakra – idén naponta 340-760 forint – fedezetlenségi díjat kell fizetniük, továbbá a teljes éves díjat le kell róniuk azonnal egyösszegben, mindehhez hozzáadva a 30 százalékos baleseti adót is. Így kötnek vele új szerződést, másik biztosítóhoz nem mehet át.
A 60 napos türelmi idő szabálya vonatkozik minden kötelező biztosítást váltó autósra, függetlenül attól, hogy mikor van a biztosítási évfordulója.

Az FBAMSZ közleménye szerint, mivel március 1-je az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik, postai csekken keddtől már senki ne próbálja rendezni az összeget. Csütörtök délelőttig az átutalás, azután zárásig az adott biztosító ügyfélszolgálati irodájában a személyes befizetés a biztonságos megoldás.

Forrás. vezess.hu

Read More

A KRESZ születése

Az első Kresz ma már csak muzeális emlék. De értékes emléke a magyar közlekedésügynek. Éppen ezért rendezett annak 50 éves jubileumára egy kis „törpe” kiállítást a Közlekedési Múzeum. A kiállítás bevezető sorai kinagyítva idézik a harmincas évek belügyminiszterének megállapításait, hogy a forgalom elviselhetetlen növekedése elodázhatatlanná teszi a szabályozást. Így aztán 1930. január 1-jén életbe lépett az első igaz Kresz: „A Közúti Közlekedési Rend és Közrend Egységes Szabályzata”. (Ebből lett a ma is fogalomként használt rövidítés.) Fél évszázada közlekedünk tehát „szabályosan”.

A Kresz alapját egy nemzetközi egyezmény adta, amelyet Magyarországgal együtt 59 állam írt alá, és amelynek szövegét nálunk is törvényerőre emelték. A nemzetközi egyezmény irányelveket határozott meg, amelyeket aztán a két minisztérium bőségesen „kidolgozott”. Nem kevesebb, mint hét részből, kilenc fejezetből, összesen 123 paragrafusból áll elő az első Kresz. Az igazság kedvéért meg kell állapítanunk, hogy már korábban is voltak különböző rendeletek, rendelkezések, szabályok. Az elsőt 1897-ben adták ki. Ezzel együtt nem kevesebb, mint 25 rendelet (rendelkezés, szabály) veszítette hatályát 1930. január 1-jén az új Kresz értelmében.

Országszerte 1930. január 1-től kellett az új szabályok szerint közlekedni, bár néhány paragrafus csak május 17-én vált hatályossá. A 89-92. paragrafus életbe léptetését pedig meghatározatlan időre elodázták. Ide tartoztak az ország területére lépő külföldi gépjárműveknek s azok vezetőinek nyilvántartása (nemzetközi okmányaikra) vonatkozó rendelkezések, a határszéli forgalom problémái, valamint a nemzetközi egyezményhez nem csatlakozott országokból érkező gépjárművel és azok vezetőinek ügyei. Egyébként az 1926-ban Párizsban kötött nemzetközi egyezmény rögzítette a csatlakozott államok betűjelzéseit, amelyek között hazánk a nagy „H” betűt kapta.

Forrás: automotor.hu

Read More

Kátyú kerülgetés az M1-esen

Az utóbbi években elképesztően megnőtt az M1-es autópálya forgalma az osztrák határ és az M0 körgyűrű-csatlakozás között. A Magyar Közút tájékoztatása szerint az 1995-ös átlagos napi húszezres járműszámhoz képest ma helyenként a napi 80 ezer jármű elhaladása is gyakori. Minden útnak van egy elméleti áteresztő kapacitása, az M1 a Magyar Közút szerint elérte azt az állapotot, hogy helyenként 100% feletti a terhelés – nem véletlenül van annyi baleset és dugó.

Csak Győr térségében napi egy balesetet regisztráltak tavaly, a balesetek pedig tovább lassítják a forgalmat. Érdekes, hogy a személysérüléses balesetek száma részben épp a lelassult forgalom miatt nem nőtt meg durván.

A nagy forgalom egyenes következménye az út gyors elhasználódása. Az egész M1-en akadnak süllyedések, repedések, sőt: kifejezetten kátyúnak nevezhető, mély és széles úthibák, de leginkább a fővároshoz közelebbi rész, Tatabánya és az M0 közti szakasz az, ami a legramatyabb állapotban van. Ahogy a Magyar Közút fogalmaz, “az M1-esen szinte fele-fele arányban oszlik meg a személyautó és nehézgépjármű forgalom. Az M1-es autópálya az egyik legfontosabb és legforgalmasabb tranzitútvonal a térségben, a nagyarányú kamionforgalom miatt pedig az útpálya burkolatának leromlása is felgyorsult, ezért is fordulnak elő inkább a lokális burkolathibák az autópálya külső sávjában“.

Addig viszont marad az időszakos toldozás-foldozás, a nagyobb kátyúk javítása. A Közút ennek ütemezéséről is adott tájékoztatást. Állítólag már eddig is minden nap(!!!) kint voltak foltozgatni a lyukakat a kollégák, és, mit tesz isten, pont a mai nap, cikkünk megjelenési napján elindult egy komolyabb felújítási/javítási munkasorozat:

Bicskei mérnökségünk szakemberei az utóbbi időszakban minden nap, hétvégén és éjszakánként a többi Komárom-Esztergom megyei mérnökségünk bevonásával is végeztek javítási munkákat. Sajnos a téli időjárás kedvez az újabb burkolathibák kialakulásának, a víz a burkolatba bejutva a fagyási-olvadási ciklusok gyors váltakozásának köszönhetően újabb hibát eredményez. Ezért folyamatosan végezzük a szükséges javításokat, az időjárási körülményeket is figyelembe véve, az évszaknak megfelelően elsősorban hideg aszfalt felhasználásával, illetve helyszíni újrahasznosító gépet és technológiát is alkalmaztunk.

Várhatóan mintegy 14 kilométernyi szakaszon tudunk komolyabb felújítást elvégezni külső vállalkozók bevonásával a leginkább felújításra szoruló sávokon. A felújításokban érintett területek 2,5 kilométeres szakasza Biatorbágy, 11,75 kilométeres része pedig a Herceghalom-Bicske vonalat érintik. Szeretnénk ezen projektet még idén tavasszal elindítani, hogy nyárra le tudjanak vonulni a kivitelezők a pályáról, a munkálatok várhatóan több hónapot vesznek majd igénybe.”

Forrás: vezess.hu

Read More

Mindkét felet büntetik

A kecskeméti rendőrök a gyalogátkelőhelyeken visszatérő ellenőrzéseket tartanak a reggeli és délutáni csúcsforgalomban. Mint megtudtuk, a rendőrség így kíván reagálni a tavaly év végi számos kecskeméti gyalogosgázolásra, melyek nagy része éppen az átkelőknél történt. A Kecskeméti Rendőrkapitányság öt évre visszamenőleg áttekintette a statisztikákat, melyik gyalogosátkelőknél történt a legtöbb baleset, és most ezekre igyekeznek koncentrálni, főként a reggeli csúcsforgalom idején. Mint megtudtuk, évente átlagosan 15-20 személyi sérüléses baleset történik a zebráknál.

A legveszélyesebb az Akadémia körúton a Világ utcai kereszteződés melletti átkelő, ahol 2013-2017 között 8 járókelőt ütöttek el. Szintén az átlagosnál nagyobb kockázatnak teszi ki testi épségét az a gyalogos, aki a Szolnoki úton, az aluljáró Hunyadiváros felőli oldalán akar átmenni az itteni két zebra valamelyikén (pedig a konzervgyárhoz közelebbinél sárgán villog a lámpa).

A rendőrök eddig csupán felhívták a járművezetők figyelmét a szabálysértésekre és nem egyből bírságoltak. A türelmi idő lejárt, a kirívó esetekben mostantól szigorúbban lépnek fel. Ha a vezető nem adja meg a gyalogosnak az elsőbbséget az átkelőhelyen, akkor a rendőr nem mérlegelhet, a bírság 15 ezer forintos összegét jogszabály írja elő és hat előéleti ponttal is jár a szabálysértés. A rendőri kapacitás természetesen véges, nem tudnak minden zebránál ott lenni, a legkritikusabb öt-hatra van ember. Legtöbbször az Akadémia körúton, a Nyíri úton, a Március 15. utcán, valamint az iskolák környezetében állnak az átkelőknél.

Forrás: automotor.hu

Read More

Megnyílt az első Bukaresti elektromos autótöltő

Az elektromos töltőállomás AC és DC 50 kW teljesítmény leadására képes, kompatibilis bármely Európában és Ázsiában forgalmazott, elektromos vagy hibrid járművel. Az autók modelltől függően 80 százalékos töltöttségi szintig akár 20 perc alatt feltölthetők.

A stratégia további eleme a Mol részvétele a NEXT-E projektben. A NEXT-E célja egy páneurópai, hat országot átfogó elektromos töltőállomás-hálózat kifejlesztése, amelynek révén 222 standard gyorstöltő állomást (50 kW) és 30 ultragyors töltőállomást (150-350 kW) telepítenek.

Ez kulcsfontosságú infrastruktúrát biztosít a járművek elektromos töltéséhez a Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban és Romániában.

A Mol Románia hálózatában a következő e-töltők a NEXT-E projekt keretében nyílnak, 2018 végéig 14 elektromos autótöltőt telepít a vállalat. Ezzel párhuzamosan a Mol tovább bővítette benzinkút-hálózatát Romániában, így már 213 töltőállomást üzemeltet az országban.

Forrás. vezess.hu

Read More

33 forint/perc

Budapesten 200 benzines és 100 elektromos járművel indult a szolgáltatás, a cég elektromos töltőhálózatot is épít. A Mol Limo 60 négyzetkilométeren a főváros 10 kerületére – a belváros mellett a forgalmasabb külső kerületekre – terjed ki, az autók parkolásáért a felhasználóknak nem kell fizetniük.

A 300 automata váltós járművel induló flotta 2020-ra a duplájára nő, és a főváros egész területén igénybe lehet venni, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret már jövőre elérheti. Néhány éven belül kivezetik a Mol Limóból a benzines autókat.

Read More

Az USA nagyvárosai taroltak a listán, amin senki se szeretné a Top10-ben látni városát. Az INRIX közlekedéskutató vállalat csinált egy nagy felmérést: az ilyen-olyan valós idejű navigációs alkalmazásokból 300 millió autós adatait szedték össze, hogy megnézzék, mely nagyvárosokban ültek a legtöbbet tavaly dugóban az autósok. Eszerint Magyarországon nem Budapesten a legrosszabb autózni.

10. Miami

Florida mocsárvidék és óceán közé szorított nagyvárosa lett a tizedik a listán. Egy átlagos autós Miamiban 64 órát töltött a dugóban tavaly, ami az úton töltött idő kilenc százaléka.

9. Párizs

Párizs sem a jó autós közlekedéséről híres, második leginkább dugóval sújtott nyugat-európai városként a kilencedik lett a listán. Itt 69 órát pazarolt el tavaly egy átlag autós a dugóban állva, ami az autóban töltött idejének a tizenhárom százaléka volt.

8. Atlanta

A Coca-Cola és a CNN, valamint az 1996-os nyári olimpia otthona, Atlanta lett a nyolcadik az INRIX szerint. Ehhez kereken 70 órát kellett a dugóban ülnie egy átlagos atlantainak, azaz minden tizedik autóban töltött órája állva telt 2017-ben.

7. London

A szmog szülővárosa, London lett Nyugat-Európa leginkább dugókkal terhelt városa a listán. 74 óra dugóban állás kellett a címhez/autós.

6. Bogota

Végre egy fejlődő ország a listán. Kolumbia fővárosában lényegesen kevesebbet ül autóba az ember, viszont amikor ezt teszi, átlag közel minden harmadik órája dugóban állva telik: 75 óra dugó jutott tavaly egy átlag bogotainak, ami az autóban töltött idejének a harminc százaléka volt. És ezzel még nem itt a legrosszabb a helyzet Dél-Amerikában.

5. San Francisco

Az USA nyugati-parti nagyvárosaiban hírhedten rossz a közlekedés, San Francisco fel is ért a top10 ötödik helyére. Ehhez 79 órás eredmény kellett szerencsétlen autósoktól.

4. Sao Paulo

Brazília legnépesebb városa, a húszmilliós Sao Paulo lemaradt ugyan a dobogóról, de így is itt a legrosszabb autósnak lenni Dél-Amerika nagyvárosai közül: 86 óra dugó kellett a negyedik helyhez.

2. New York

A keleti-part legnagyobb városában hiába a mesterségesen, sakktáblaszerűen tervezett úthálózat és a széles autópályák, New York nem is jól autóthatóságáról híres és ez meg is látszik a számokon: egy átlag New York-i 91 órát ült a dugóban tavaly.

2. Moszkva

Holtversenyben New Yorkkal, egyetlen európai városként a dobogón Moszkva végzett. Itt is 91 órát verte összesen az élet dugóval az autósokat.

1. Los Angeles

A dugóban állással legjobban terhelt város pedig az angyaloké. Kapaszkodj meg, tavaly átlag 102 óra dugó jutott minden egyes Los Angeles-i autósra, azaz 2017-ben kicsit több mint négy napja egy mozdulatlan autóban telt itt az embereknek. Legalább ennyire sokkoló a mellékadat, miszerint ez amúgy csak az autóban töltött idő tizenkét százaléka volt, szóval összesen 850 óra autózás jut minden egyes autósra fejenként itt, ami 35 öt tisztán autóban töltött napot jelent/év.

Magyarországot is megtalálni a statisztikákban tíz várossal. Eszerint Kecskeméten még az évi egy óra dugó sem jön össze egy átlagos autósnak, az országban pedig nem a fővárosban, hanem Debrecenben álltak a legtöbbet a forgalomban 2017-ben: 25 órát, szemben a budapesti 24 órával.

Forrás: totalcar.hu

Read More

Autópálya bővítés

A jelenlegi kétszer egysávos autóút határ felé vezető oldalán alakítják ki a plusz két sávot, emellett felújítják a már meglévő sávokat is. A kétszer kétsávos úton a megengedett maximális sebesség 130 kilométer/h lesz – hangzott el a csütörtöki alapkőletételen.

A kivitelezés során hét új felüljárót építenek, 19 műtárgyat újítanak fel és két külön szintű csomópontot építenek át, Rajkánál és Hegyeshalomnál. Jelenleg a kiviteli tervek véglegesítése történik, de a töltési munkálatok már tavaly ősszel megkezdődtek.

A Magyar Közlönyben tavaly augusztus 14-én jelent meg, hogy a kormány döntött az autóút autópályává való bővítéséről.

Forrás: vezess.hu

 

 

 

 

 

 

Read More

A Netrisk.hu biztosításközvetítő portál statisztikái azt mutatják, hogy miközben az új casco szerződések kötésekor átlagosan 95 ezer forint körül volt tavaly az átlagdíj, addig a már meglévő szerződések évfordulós váltásakor átlagosan 62 200 forintért találtak új biztosítót az ügyfelek. Ennek az egyik oka az, hogy az évfordulós váltás során érintett ügyfelek általában több kármentes évvel rendelkeznek, másrészt jellemzően eleve igyekeznek a legkedvezőbb díjú termékek közül választani.

Míg 2016-ban még csupán a megkötött casco biztosítások 26 százalékához választottak további kiegészítő fedezetet az autósok, ez az arány tavaly már meghaladta a 37 százalékot. A leggyakoribb ilyen fedezet az asszisztencia szolgáltatás (43%), az önálló üvegkárok kiegészítő biztosítása (37%), és a járműben ülők balesetbiztosítása (11%) voltak.

A korábbi időszakhoz képest komoly előrelépés, hogy 42-ről 55 százalékra nőtt a legkedvezőbb, 10 százalék, de minimum 50 ezer forintos önrészt választók aránya. További 34 százalék a 10 százalék / 100 ezer forintos konstrukció mellett döntött. Ezek a módozatok ugyan éves szinten pár ezer forinttal nagyobb díjvonzattal járhatnak, ám baj esetén nem csak a nagyobb összegű káresemények bekövetkezésekor nyújtanak védelmet.

2017-ben az előző évhez képest jóval nagyobb szóródást mutatnak az autók évjárat szerint. Az újautó-piac felfutása miatt a korábbi 20-ról 24 százalék fölé emelkedett a legfeljebb kétéves autók aránya. Ugyanakkor – és ebben elsősorban az idősebb autókat célzó speciális módozatok népszerűbbé válásának van szerepe – 19-ről 23 százalékra nőtt a legalább tízéves autók aránya a cascót kötő járművek körében.

Az ehhez kapcsolódó díjkedvezmények hatására immár messze a legnépszerűbb díjfizetési gyakoriság az egyösszegű éves befizetés (49%), ezt követi a negyedéves díjfizetés (31%), megelőzve a havi (10%) és a féléves (10%) gyakoriságot.

Forrás: vezess.hu

Read More

Érdekes, de annál jobb kezdeményezés

Nyugodt lelkiismeretük mellett az autósok pénztárcájára is apellál a Nissan és partnere, a Hytch, amikor arra kérik őket, töltsék meg a személyautókat utassal, amikor reggel munkába indulnak. Nem büntetést helyeznek kilátásba, épp ellenkezőleg: pénzzel jutalmazzák azokat, akik megosztják autójukat barátaikkal, szomszédaikkal.

A kánaán sajnos nem mifelénk nyílt meg, hanem az Egyesült Államokban, ott is Tennessee államban: itt indította útjára kísérleti programját a két cég. A pontos részletekről a regisztrációra szolgáló okostelefonos alkalmazásból tájékozódhatnak az érintett autósok, közöltek viszont egy olyan érdekes statisztikát is, ami pénzjutalom nélkül is telekocsizásra buzdítana minden értelmes embert: ha az autósok csupán 6 százaléka beadná a derekát, az olyan hatással volna a Nashville környéki utakra, mintha egy extra sávot csapnának hozzá az autópályához.

Forrás. vezess.hu

Read More

A jobb ügyfélélmény érdekében az oldalon cookie-kat (sütiket) használunk. A sütik használatát az oldal böngészésével elfogadod További információk

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close