• Üdvözöljük
  • HÁZTÓL HÁZIG SZOLGÁLTATÁS

Műszaki vizsga akár 30 perc alatt, 19.990,-Ft-tól!

A vizsgáztatás alatt vendégünk egy kávéra, és kávézás közben kedvére böngészhet az interneten.

Felújítás kezdődik az M1-esen

A közlemény szerint az autósok korlátozásokra és torlódásra számíthatnak a gyorsforgalmi úton hétvégenként, és akár éjszakánként is.

A tervek szerint az M1-es autópálya bicskei szakaszán, Hegyeshalom irányába, a 46-os és a 60-as kilométerszelvények között indulhatnak el először a munkálatok. Ezzel párhuzamosan az M1-es autópálya Budapest felé vezető oldalán március 19-től március 22-ig a 68-69-es kilométerszelvények között kezdődik meg – terelés mellett – a burkolat javítása, így előre láthatólag három napig az autósok ezen a szakaszon csak egy forgalmi sávon tudnak majd közlekedni.

Március 23-tól a 68-as kilométerszelvénytől a 105-ösig hétköznaponként 7 és 19 óra között végzik a szakemberek a nagyfelületű burkolatjavításokat.

A Hegyeshalom felé vezető oldalon két és fél kilométeres szakaszon Biatorbágy térségében, illetve mintegy 12 kilométeres szakaszon a Herceghalom-Bicske vonalon lesznek sávfelújítási munkák.

A beruházás előre láthatóan 4-5 hónapot vesz majd igénybe, ennek pontos ütemezéséről a Magyar Közút később ad tájékoztatást.

Lokális javítási munkákat is folyamatosan végeznek a cég szakemberei: szerdán a Hegyeshalom felé vezető oldalon Bicske és Tatabánya között, a 39-es és az 50-es kilométerszelvények között folyik munkavégzés, és lesznek korlátozások.

Forrás: vezess.hu

Read More

Drágább lesz a behozatal

Külföldön vásárolt autóval, ha van harmonizált adattartalmú forgalmi engedélye és honosítható külföldi műszaki vizsgája, el kell menni egy műszaki vizsgaállomásra, ott kiállítják a papírokat, azokkal el kell menni eredetiségvizsgálatra – ez is új szabály -, és innentől már csak egy okmányirodai ügyintézés vár ránk – mondta az autók honosításának új menetéről Karner Miklós az Infostartnak.

A nagy változás, hogy május 20-tól kérik majd a műszaki bizonyítványt is a hazai forgalomba helyezés előtt. Ezt ott állítják ki, ahol az autót vásároltuk. Ez tulajdonképpen az utolsó műszaki vizsgáról szóló igazoló papír, amelyet be kell mutatni.

“Ez egy uniós egységesítési lépés: ezt a dokumentumot eddig is kiállították, csak nem mindig kérték el a hatóságok az újbóli uniós forgalomba helyezéskor. Az olaszok például egy pecsétet ragasztottak be az autó eredeti okmányaiba, és ezt el is fogadták a magyar hivatalokban, mostantól azonban az eredeti dokumentum is kell” – hívta fel a figyelmet Karner Miklós.

Ha nincs meg ez a dokumentum, akkor egyedi forgalomba helyezést kell kérnie a tulajdonosnak, de ez egy sokkal költségesebb és időigényesebb megoldás.

 

Forrás: vezess.hu

Read More

Az autótörések legfőbb okai

A magánhasználatban lévő személyautók esetében a leggyakoribb káreseteket jellemző módon a sofőrök figyelmetlensége okozza. A CIG Pannónia 2017-es adataiból az derült ki, hogy a káreseteket legtöbbször a követési távolság be nem tartása (24%), a figyelmetlen parkolás és tolatás (21%), valamint az elsőbbségi szabályok – például jobbkézszabály, sávváltás, stoptábla – be nem tartása (15%) okozza.

Az előző eseteknél ritkábban fordul elő, de jellemző eset a vadállattal ütközés (8%) vagy a parkolóban hagyott gépjármű sérült állapotban találása (6%) is. Utóbbi leginkább a céges autót használókra jellemző, akik sok esetben ezzel az indokkal próbálják elkerülni az anyagi vagy erkölcsi felelősségre vonást.

Előfordulnak nem vezetési hibából eredő, úgynevezett elemi károk is, amelyek egy-egy időszakban kiugró káresetszámot okozhatnak a biztosítóknál – ilyen például a nyári jégeső.

A balesetet okozó vezető nemét ugyan a biztosító nem rögzíti, de a CIG tapasztalatai azt mutatják, hogy a nők esetében legtöbbször a kis sebességű, parkolási károk a jellemzőbbek. A férfiak az agresszívebb vezetéssel együtt járó, elsőbbség meg nem adásban és az utoléréses károkban járnak élen. Valamennyi, a sofőr vezetéséből adódó káresetet előidézhetik vagy súlyosbíthatják bizonyos tényezők, például a relatív gyorshajtás.

Forrás: vezess.hu

Read More

Védekezés az autótolvajok ellen

Azt mondják, hogy nincs ellophatatlan autó, csak elegendő idő kell a tolvajnak. Ebben talán lehet valami, de akkor nézzük mit tehetnek az autótulajdonosok, hogy megvédjék a járművüket a lopástól. Általános gondolat, hogy a tolvajnak szüksége van kulcsra az autó beindításhoz, de ez sajnos nem igaz már. Mivel az autók elektronikusan nyithatók és indíthatók, így ezen az úton is kinyithatóak és beindíthatóak. Az ellopott autókat gyakran rendelésre, az alkatrészek miatt vagy átalakítást követően továbbértékesítés miatt lopják el. Az autót egy profi csapat akár két óra alatt is szétszedi.

A tolvajok egyik módszere a távirányítós zárblokkolás, ekkor a bűnözők rádiófrekvenciás jeladókkal blokkolják a zárat, ami így nem zárul be. Ez ellen úgy tehetünk, ha ellenőrizük a kilincs meghúzásával, hogy bezárult-e az autó. Ha nem záródik be, akkor érdemes körbenézni, ülnek-e gyanús alakok egy kocsiban, figyelve az érkező járgányokat. Ha sikerül bejutniuk az autóba, de nem sikerül beindítani, akkor eltolják 1-2 utcával lejjebb, ahol több idejük van próbálkozni. Van olyan eset is, amikor eldobható telefonról trélert hívnak, és egy válós/szakítós történetet adnak elő és elvitetik akár a saját címükre, komolyabb feltűnés nélkül a kocsit.

A lopott autók értéke nagyjából hétéves korukig folyamatosan csökken, majd elérve a tíz évet az áruk nőni kezd, mert az utángyártott alkatrészek egy része silány és kereslet van a méretpontos karosszériaelemekre. Így a jó állapotú, 8-10 év feletti autók sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint a ,,lehajtottak”. A bűnözők dolgát egyedi megoldásokkal lehet megnehezíteni, amit pár ezer forintból is megoldhatunk. A legolcsóbb módszer talán az autó üvegeinek és alkatrészeinek gravírozása, ami megnehezíti az alkatrészként való felhasználást.

Ha egy kicsit többet szánunk a védelemre, akkor tehetünk az autóba kormányzárat vagy szereltethetünk váltózárat. Ezekből az eszközökből is széles a paletta, de a hatékonyság miatt érdemesebb a drágább és minőségibb darabokat választani, amik tovább ideig tartják távol az illetéktelen kezeket. Ha további eszközzel szeretnénk nehezíteni a tolvaj dolgát, akkor azt a rejtett kapcsolókkal is megtehetjük, ami még mindig egy viszonylag olcsóbb megoldás, de előfordulhat, hogy az adott négykerekű elektronikáját ismerő tolvaj ki tudja kerülni ezt a védelmi vonalat. Költségben a következő szint a hangos riasztók. Sok autóban gyárilag is megtalálható, de sokszor hiába a hangjelzés, a zsúfolt utcán vagy parkolóban nem figyelnek fel erre az emberek, bár egy visítozó autóban sem szívesen dolgoznak a tolvajok.

Komolyabb védelmi rendszerek beszereltetésével hatékonyabban védhetjük meg az autónkat, ezekhez azonban mélyebben kell a zsebbe nyúlni, mivel akár háromszázezer forintba is kerülhetnek. Ezek a rendszerek már minden gyanús jelre reagálnak, és a kocsiba épített rendszer értesítést küld a tulajdonosnak vagy biztonsági cégnek, akik ki is vonulhatnak ellenőrizni, nincs-e valami gond. Nyilván ez már csak a nagy értékű gépjárművek tulajdonosai számára éri meg, hiszen a szolgáltatás havidíjas lehet. Alternatív megoldás lehet a gépjármű védelmére a casco biztosítás, ami a jármű ellopása anyagilag némileg pótolhatja a veszteséget, bár hosszadalmas ügyintézésre azért számítani kell ebben az esetben. Autónk megóvása érdekében érdemes még néhány hétköznapi szituációban is figyelni, hogy ne adjunk alkalmat az esetleges visszaélésekre. Érdemes leinformálható helyekre – szerviz, mosó, stb. – vinni a kocsit, és lehetőség szerint megvárni, esetleg ott is lenni az autóval.

Az autovadasz.eu legfrissebb autólopások toplistáját a 3-as BMW vezeti, a második helyen a Renault Megane és a harmadik helyen a Ford Mondeo található.

Forrás: automotor.hu

Read More

Itt a befizetés ideje

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint másfélmillió gépjármű-tulajdonos évfordulója esik még egybe a naptári évvel.
Aki közülük nem fizette be a biztosítási díjat és balesetet okoz, helyette március 1-ig térít a biztosító, azt követően azonban már nem.

A közlemény idézi Papp Lajost, az FBAMSZ gépjárműszekciójának elnökét, aki jelezte: ha az ügyfél a fedezetlenség időszakában esetleg kárt okoz, akkor neki kell állnia a személyi sérülés esetén akár több tízmilliós kártérítést is.

A nem fizető autóst szigorúan büntetik a jogszabályok. Felmondják a szerződését, és visszamenőleg, a nem fizetett időszakra – idén naponta 340-760 forint – fedezetlenségi díjat kell fizetniük, továbbá a teljes éves díjat le kell róniuk azonnal egyösszegben, mindehhez hozzáadva a 30 százalékos baleseti adót is. Így kötnek vele új szerződést, másik biztosítóhoz nem mehet át.
A 60 napos türelmi idő szabálya vonatkozik minden kötelező biztosítást váltó autósra, függetlenül attól, hogy mikor van a biztosítási évfordulója.

Az FBAMSZ közleménye szerint, mivel március 1-je az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik, postai csekken keddtől már senki ne próbálja rendezni az összeget. Csütörtök délelőttig az átutalás, azután zárásig az adott biztosító ügyfélszolgálati irodájában a személyes befizetés a biztonságos megoldás.

Forrás. vezess.hu

Read More

A KRESZ születése

Az első Kresz ma már csak muzeális emlék. De értékes emléke a magyar közlekedésügynek. Éppen ezért rendezett annak 50 éves jubileumára egy kis „törpe” kiállítást a Közlekedési Múzeum. A kiállítás bevezető sorai kinagyítva idézik a harmincas évek belügyminiszterének megállapításait, hogy a forgalom elviselhetetlen növekedése elodázhatatlanná teszi a szabályozást. Így aztán 1930. január 1-jén életbe lépett az első igaz Kresz: „A Közúti Közlekedési Rend és Közrend Egységes Szabályzata”. (Ebből lett a ma is fogalomként használt rövidítés.) Fél évszázada közlekedünk tehát „szabályosan”.

A Kresz alapját egy nemzetközi egyezmény adta, amelyet Magyarországgal együtt 59 állam írt alá, és amelynek szövegét nálunk is törvényerőre emelték. A nemzetközi egyezmény irányelveket határozott meg, amelyeket aztán a két minisztérium bőségesen „kidolgozott”. Nem kevesebb, mint hét részből, kilenc fejezetből, összesen 123 paragrafusból áll elő az első Kresz. Az igazság kedvéért meg kell állapítanunk, hogy már korábban is voltak különböző rendeletek, rendelkezések, szabályok. Az elsőt 1897-ben adták ki. Ezzel együtt nem kevesebb, mint 25 rendelet (rendelkezés, szabály) veszítette hatályát 1930. január 1-jén az új Kresz értelmében.

Országszerte 1930. január 1-től kellett az új szabályok szerint közlekedni, bár néhány paragrafus csak május 17-én vált hatályossá. A 89-92. paragrafus életbe léptetését pedig meghatározatlan időre elodázták. Ide tartoztak az ország területére lépő külföldi gépjárműveknek s azok vezetőinek nyilvántartása (nemzetközi okmányaikra) vonatkozó rendelkezések, a határszéli forgalom problémái, valamint a nemzetközi egyezményhez nem csatlakozott országokból érkező gépjárművel és azok vezetőinek ügyei. Egyébként az 1926-ban Párizsban kötött nemzetközi egyezmény rögzítette a csatlakozott államok betűjelzéseit, amelyek között hazánk a nagy „H” betűt kapta.

Forrás: automotor.hu

Read More

Kátyú kerülgetés az M1-esen

Az utóbbi években elképesztően megnőtt az M1-es autópálya forgalma az osztrák határ és az M0 körgyűrű-csatlakozás között. A Magyar Közút tájékoztatása szerint az 1995-ös átlagos napi húszezres járműszámhoz képest ma helyenként a napi 80 ezer jármű elhaladása is gyakori. Minden útnak van egy elméleti áteresztő kapacitása, az M1 a Magyar Közút szerint elérte azt az állapotot, hogy helyenként 100% feletti a terhelés – nem véletlenül van annyi baleset és dugó.

Csak Győr térségében napi egy balesetet regisztráltak tavaly, a balesetek pedig tovább lassítják a forgalmat. Érdekes, hogy a személysérüléses balesetek száma részben épp a lelassult forgalom miatt nem nőtt meg durván.

A nagy forgalom egyenes következménye az út gyors elhasználódása. Az egész M1-en akadnak süllyedések, repedések, sőt: kifejezetten kátyúnak nevezhető, mély és széles úthibák, de leginkább a fővároshoz közelebbi rész, Tatabánya és az M0 közti szakasz az, ami a legramatyabb állapotban van. Ahogy a Magyar Közút fogalmaz, “az M1-esen szinte fele-fele arányban oszlik meg a személyautó és nehézgépjármű forgalom. Az M1-es autópálya az egyik legfontosabb és legforgalmasabb tranzitútvonal a térségben, a nagyarányú kamionforgalom miatt pedig az útpálya burkolatának leromlása is felgyorsult, ezért is fordulnak elő inkább a lokális burkolathibák az autópálya külső sávjában“.

Addig viszont marad az időszakos toldozás-foldozás, a nagyobb kátyúk javítása. A Közút ennek ütemezéséről is adott tájékoztatást. Állítólag már eddig is minden nap(!!!) kint voltak foltozgatni a lyukakat a kollégák, és, mit tesz isten, pont a mai nap, cikkünk megjelenési napján elindult egy komolyabb felújítási/javítási munkasorozat:

Bicskei mérnökségünk szakemberei az utóbbi időszakban minden nap, hétvégén és éjszakánként a többi Komárom-Esztergom megyei mérnökségünk bevonásával is végeztek javítási munkákat. Sajnos a téli időjárás kedvez az újabb burkolathibák kialakulásának, a víz a burkolatba bejutva a fagyási-olvadási ciklusok gyors váltakozásának köszönhetően újabb hibát eredményez. Ezért folyamatosan végezzük a szükséges javításokat, az időjárási körülményeket is figyelembe véve, az évszaknak megfelelően elsősorban hideg aszfalt felhasználásával, illetve helyszíni újrahasznosító gépet és technológiát is alkalmaztunk.

Várhatóan mintegy 14 kilométernyi szakaszon tudunk komolyabb felújítást elvégezni külső vállalkozók bevonásával a leginkább felújításra szoruló sávokon. A felújításokban érintett területek 2,5 kilométeres szakasza Biatorbágy, 11,75 kilométeres része pedig a Herceghalom-Bicske vonalat érintik. Szeretnénk ezen projektet még idén tavasszal elindítani, hogy nyárra le tudjanak vonulni a kivitelezők a pályáról, a munkálatok várhatóan több hónapot vesznek majd igénybe.”

Forrás: vezess.hu

Read More

Mindkét felet büntetik

A kecskeméti rendőrök a gyalogátkelőhelyeken visszatérő ellenőrzéseket tartanak a reggeli és délutáni csúcsforgalomban. Mint megtudtuk, a rendőrség így kíván reagálni a tavaly év végi számos kecskeméti gyalogosgázolásra, melyek nagy része éppen az átkelőknél történt. A Kecskeméti Rendőrkapitányság öt évre visszamenőleg áttekintette a statisztikákat, melyik gyalogosátkelőknél történt a legtöbb baleset, és most ezekre igyekeznek koncentrálni, főként a reggeli csúcsforgalom idején. Mint megtudtuk, évente átlagosan 15-20 személyi sérüléses baleset történik a zebráknál.

A legveszélyesebb az Akadémia körúton a Világ utcai kereszteződés melletti átkelő, ahol 2013-2017 között 8 járókelőt ütöttek el. Szintén az átlagosnál nagyobb kockázatnak teszi ki testi épségét az a gyalogos, aki a Szolnoki úton, az aluljáró Hunyadiváros felőli oldalán akar átmenni az itteni két zebra valamelyikén (pedig a konzervgyárhoz közelebbinél sárgán villog a lámpa).

A rendőrök eddig csupán felhívták a járművezetők figyelmét a szabálysértésekre és nem egyből bírságoltak. A türelmi idő lejárt, a kirívó esetekben mostantól szigorúbban lépnek fel. Ha a vezető nem adja meg a gyalogosnak az elsőbbséget az átkelőhelyen, akkor a rendőr nem mérlegelhet, a bírság 15 ezer forintos összegét jogszabály írja elő és hat előéleti ponttal is jár a szabálysértés. A rendőri kapacitás természetesen véges, nem tudnak minden zebránál ott lenni, a legkritikusabb öt-hatra van ember. Legtöbbször az Akadémia körúton, a Nyíri úton, a Március 15. utcán, valamint az iskolák környezetében állnak az átkelőknél.

Forrás: automotor.hu

Read More

Megnyílt az első Bukaresti elektromos autótöltő

Az elektromos töltőállomás AC és DC 50 kW teljesítmény leadására képes, kompatibilis bármely Európában és Ázsiában forgalmazott, elektromos vagy hibrid járművel. Az autók modelltől függően 80 százalékos töltöttségi szintig akár 20 perc alatt feltölthetők.

A stratégia további eleme a Mol részvétele a NEXT-E projektben. A NEXT-E célja egy páneurópai, hat országot átfogó elektromos töltőállomás-hálózat kifejlesztése, amelynek révén 222 standard gyorstöltő állomást (50 kW) és 30 ultragyors töltőállomást (150-350 kW) telepítenek.

Ez kulcsfontosságú infrastruktúrát biztosít a járművek elektromos töltéséhez a Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban és Romániában.

A Mol Románia hálózatában a következő e-töltők a NEXT-E projekt keretében nyílnak, 2018 végéig 14 elektromos autótöltőt telepít a vállalat. Ezzel párhuzamosan a Mol tovább bővítette benzinkút-hálózatát Romániában, így már 213 töltőállomást üzemeltet az országban.

Forrás. vezess.hu

Read More

33 forint/perc

Budapesten 200 benzines és 100 elektromos járművel indult a szolgáltatás, a cég elektromos töltőhálózatot is épít. A Mol Limo 60 négyzetkilométeren a főváros 10 kerületére – a belváros mellett a forgalmasabb külső kerületekre – terjed ki, az autók parkolásáért a felhasználóknak nem kell fizetniük.

A 300 automata váltós járművel induló flotta 2020-ra a duplájára nő, és a főváros egész területén igénybe lehet venni, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret már jövőre elérheti. Néhány éven belül kivezetik a Mol Limóból a benzines autókat.

Read More

A jobb ügyfélélmény érdekében az oldalon cookie-kat (sütiket) használunk. A sütik használatát az oldal böngészésével elfogadod További információk

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close